Go to full page →

A gyermek fegyelmezésénél szükséges az önuralom TGy 158

A gyermek nevelésénél az anyának néha szembe kell szállnia a gyermekek megfontolás nélküli, fegyelmezetlen akaratával. Ilyenkor az anyának nagy bölcsességre van szüksége. Oktalan bánásmód, szigorú kényszer által nagy kárt okozhat gyermekeinek. TGy 158.2

Ha lehetséges, kerülje el ezt a válságos helyzetet, mert súlyos küzdelmet jelent mind az anyának, mind a gyermeknek. Ha azonban át kell mennie e válságon, a gyermeket rá kell vezetni, hogy alárendelje akaratát a szülő bölcsebb akaratának. TGy 158.3

Az anya tökéletesen uralja magát és ne tegyen semmi olyat, amivel felébresztené a gyermekben a dacos ellenállás lelkületét! Ne adjon ki hangos parancsokat! Sokat nyer, ha csendes, szelíd hangon beszél. Oly módon bánjon gyermekével, hogy Jézushoz vonzza őt. Az anya ismerje fel, hogy Jézus a segítője, szeretete és ereje! TGy 158.4

Ha az anya bölcs keresztény, akkor nem kényszeríti gyermekét megadásra, engedelmességre. Komolyan imádkozik, hogy az ellenség ne vívja ki a győzelmet, és imája közben tapasztalja lelki megújulását. Látja, hogy ugyanazon erő, amely őbenne munkálkodik, gyermekében is munkálkodik, aminek következtében szelídebb és engedékenyebb lesz, így a csatát megnyerte. Türelme, kedvessége, bölcs önuralommal mondott szavai elvégezték munkájukat. A vihart béke követi, mint eső után a ragyogó napfény; és az angyalok, akik figyelték a jelenetet, öröméneket zengenek. TGy 158.5

A válság eljön a férj és feleség életében is. Ha nem uralja őket Isten Lelke, ilyenkor ugyanazt az ingerlékeny, meggondolatlan lelkületet tanúsítják, mint a gyermekek. Egyik akaratnak a másik akarattal való összeütközése ugyanazt a hatást váltja ki, mint amikor egyik tűzkővel ütögetjük a másikat (7T 47-48). TGy 159.1