Az Úr azt kívánja ifjúságunktól, hogy mint iratterjesztők és evangélisták házról házra járva végezzenek munkát ott, ahol még nem hallották az igazságot. Isten így szól a fiatalokhoz: “Nem a magatokéi vagytok, mert áron vétettetek meg, dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi.” (I. Korinthus 6:20) Akik Isten útmutatása szerint munkába kezdenek, azok csodálatos áldásban fognak részesülni. ÜI 126.4
A legjobb útja-módja, hogy fiataljaink az igehirdetés szolgálatára alkalmassá váljanak: az iratterjesztés. Engedjük őket, hogy faluról falura, városról városra járva terjesszék a korszerű igazságokat tartalmazó könyveket. Munkájuk közben alkalmuk lesz, hogy az élet igéit hirdessék, s az igazság elvetett magvai kikelnek és gyümölcsöt teremnek. Különféle emberekkel érintkezve, kiadványainkat terjesztve, olyan értékes tapasztalatokkal gazdagodnak, amilyeneket prédikálással nem szerezhettek volna meg. ÜI 126.5
Mindazok, akik alkalmat keresnek arra, hogy lelkészi-prédikátori szolgálatot végezhessenek, és akik fenntartás nélkül Istennek kívánják adni magukat, az iratterjesztés munkája során alkalmat találnak, hogy az eljövendő halhatatlan életről beszélhessenek. ÜI 126.6