A fiatalok nagy része nem határozta el, hogy Istent szolgálja. Minden kis árnyékban elbotlanak és nincs kitartásuk. Nem növekednek a kegyelemben. Bár látszólag megtartják Isten parancsolatait, nem rendelik alá magukat Isten törvényének, mert nem is tehetik. Érzéki szívüknek kell előbb megváltoznia. Látniuk kell, hogy az életszentségben mennyi szépség van. Ha ezt megértik, akkor vágyódni fognak utána, miként a szarvas a folyóvizekre, szeretni fogják Istent és törvényét, s Krisztus igája könnyűvé lesz számukra. ÜI 55.2
Kedves fiatal barátom! Ha lépteidet az Úr irányítja, nem várhatod el, hogy ösvényed a külső béke és jólét útja legyen. Az örök életre vezető út nem a könnyű út, s időnként sötét és göröngyös is lehet. De neked szól Isten ígérete, hogy örökkévaló karjai átölelnek s megőriznek minden gonosztól. Isten azt akarja, hogy komolyan éld hitedet, tanulj meg Őbenne bízni mind a sötét, mind a napfényes utakon. ÜI 55.3