Péter hirdette Jézust azon figyelmes hallgatókból álló csoportnak. Hirdette életét, szolgálatát, csodáit, elárultatását, keresztre feszítését, feltámadását és mennybemenetelét, mint az ember képviselőjének és védőjének szolgálatát, hogy könyörögjön a bűnösökért. Midőn az apostol beszélt, szíve Istennek igazságáért égett, amelyet bemutatott az embereknek. Hallgatóit elbűvölték a hallott tanítások, mert szívük elő volt készítve az igazság befogadására. Az apostolt félbeszakította a Szentlélek leszállása, amiképpen Pünkösd napján is megnyilatkozott. “És álmélkodtak a zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka, mert hallották, hogy nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. Akkor így felelt Péter: Vajon eltilthatja-e valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, akik vették a Szentlelket, amiképpen mi is? És megparancsolta nekik, hogy keresztelkedjenek meg az Úrnak nevében. Akkor kérték őt, hogy maradjon náluk még néhány napig.” Csel. 10, 45-48. MT 206.2
A Szentlélek leszállása a pogányokra nem volt egyenlő a keresztséggel. A megtéréshez megkívánt lépések minden esetben: a hit, bűnbánat és keresztség. Így az igazi keresztények egyesülnek az egy Úrban, egy hitben és egy keresztségben. A különböző vérmérsékletek megváltoznak a megszentelő kegyelem által és ugyanazon kiváló alapelvek kormányozzák mindnyájuknak életét. Péter engedett a hívő pogányok könyörgésének és velük maradt egy ideig és hirdette Jézust az ottani környéken levő összes pogányoknak. MT 207.1
Midőn a Judeában levő testvérek meghallották, hogy Péter a pogányoknak prédikált, hogy találkozott velük és házukban evett, meglepődtek és megbotránkoztak idegenszerű cselekedetén. Attól féltek, hogy az ilyen eljárás, amely vakmerőségnek tűnt fel előttük, ellentmond tanításainak. Mihelyt meglátogatta őket Péter, kemény megrovásban részesítették e szavakkal: “Körülmetéletlen emberekhez mentél be és együtt ettél velük.” Csel. 11, 3. MT 207.2