A világ legboldogabb és legderűsebb embereinek a keresztényeknek kellene lenniük. Abban a tudatban élhetnek, hogy Isten az ő Atyjuk és örökös barátjuk. Sok hitvalló keresztény azonban nem képviseli tökéletesen vallását. Búskomornak látszanak, mintha örökké árnyékban állnának. Gyakran beszélnek arról, milyen nagy áldozatot igényelt kereszténnyé lenni. Azoknak, akik nem fogadták el Krisztust, saját példájukkal azt tanítják, hogy mindent fel kell adniuk, ami az életet széppé és örömtelivé teszi. A sötétség köpenyét vetik a keresztény áldott reménységére. Azt a benyomást keltik, mintha Isten kívánalmai teherként nehezednének az engedelmes lélekre is, és mintha mindazt fel kellene áldozni, ami gyönyörűséget ad és boldoggá tesz. A keresztények e csoportja nem felel meg nevének. ÜI 206.1