11. A Szeretet Győzelme

Krisztus a megváltottak és az angyali seregek kíséretében az ezer esztendő végén eljön a földre. Alászállása mindeneket félelemre késztető méltósággal történik, és ekkor szólítja a gonoszokat a végítéletre. Megszámlálhatatlan, óriási tömeg jön elő, akár a tengerparti homok. Micsoda különbség van közöttük és azok között, akik az első feltámadáskor léptek ki sírjukból!NR 114.1

Az emberek sokaságát magával ragadja Isten Fiának dicsősége. Önkéntelenül, egy emberként kiáltják a gonoszok: „Áldott, aki az Úr nevében jön!” (Máté 23:39). Ezt azonban nem a Jézus iránti szeretet mondatja velük. Akaratlanul mondják, mert az igazság kényszeríti ki a szájukból. Most is éppen úgy gyűlölik Krisztust, és a szívük éppen úgy lázad ellene, mint amikor sírba szálltak. Nincs több kegyelemidejük arra, hogy a múlt hibáit helyrehozzák.NR 114.2

A próféta ezt mondja: „Eljön az Úr, az én Istenem szentjeivel együtt. ... Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén, amely Jeruzsálemtől keletre van. Az Olajfák hegye pedig középen kettéhasad; ... a hegy egyik fele északra, a másik fele délre mozdul el. ... Az Úr lesz a király az egész földön. Azon a napon az Úr lesz az egyetlen Isten, és neve az egyetlen név” (Zakariás 14: 5,4,9). Az új Jeruzsálem káprázatos ragyogásban száll le az égből a fogadására megtisztított és előkészített helyre. Krisztus belép a Szent Városba, és vele népe és az angyalok.NR 114.3

Amíg a gonoszság fejedelme nem gyakorolhatta hatalmát, és nem volt kit becsapjon, addig tehetetlen és komor volt. Amikor azonban a gonoszok feltámadnak, és Sátán maga mellett látja a nagy sokaságot, reménye újraéled, és eltökéli, hogy nem adja fel a nagy küzdelmet. Az elkárhozottak egész seregét zászlaja alá gyűjti, és megkísérli velük tervét megvalósítani. A gonoszok Sátán foglyai. Krisztus megtagadásával meghódoltak a lázadó vezér előtt. Most is készek javaslatait elfogadni, és parancsát teljesíteni. Sátán azonban korábbi ravaszságához híven, nem árulja el kilétét. Fejedelemnek mondja magát, a világ jogos urának, akit jogtalanul kiforgattak örökségéből. Becsapott alattvalói előtt megváltónak tünteti fel magát. Azt hazudja, hogy az ő hatalma hozta ki őket sírjaikból, és azt ígéri, hogy felszabadítja őket a legkegyetlenebb elnyomás alól. Krisztus távollétében Sátán — állításai alátámasztására — csodákat müvei. A gyengéket erőssé teszi, és mindenkit betölt a maga szellemével és erejével. Majd vállalja, hogy a szentek tábora ellen vezetve őket, elfoglalja Isten Városát. Ördögi ujjongással mutat a feltámadottak megszámlálhatatlan sokaságára, és kijelenti, hogy vezérükként képes lesz legyőzni a várost, és visszaszerezni trónját és birodalmát.NR 114.4

Abban a roppant nagy tömegben temérdek ember lesz az özönvíz előtti időkből: magas kort megélt, hatalmas termetű szellemóriások, akik a bukott angyalok befolyásának engedve minden ügyességüket és tudásokat a maguk dicsőségére használták. Csodás művészi alkotásaik láttán a világ bálványozta lángelméjüket. De Isten eltörölte őket a föld színéről, kegyetlen és gonosz találmányaik miatt, amelyek a földet megfertőzték, és Isten képmását eltorzították. Vannak közöttük királyok és hadvezérek, akik népeket győztek le; vitéz emberek, akik soha egyetlen csatát sem vesztettek el; büszke, becsvágyó harcosok, akiknek közeledtére birodalmak reszkettek. A halál nem változtatott rajtuk. Sírjukból kilépve felvették megszakadt gondolataik fonalát. Ugyanaz a győzelmi vágy sarkallja őket, ami a sírba szálláskor bennük élt.NR 115.1