Keresztény bajtársiasság.

Az a küzdelem, amelyben tevékeny részetek van, maga a mindennapi élet. A megpróbáltatások idején vágyódtok-e az írás szavai után, és felkeresitek-e állhatatos könyörgésetekkel Jézust, hogy Ő adjon nektek tanácsot? Sokan azt állítják, hogy bizonyára nem veszélyes elmenni egy hangversenyre, de emiatt elhanyagolják az imaórákat és az előadásokat, amelyeken Isten szolgái hirdetik az ég üzeneteit. Csak ott vagytok biztonságban, ahol Krisztus is jelen van.ÜI 78.1

Akik megbecsülik Krisztus szavát, azok nem maradhatnak távol az imaóráktól vagy az előadásokról, amelyekre elküldi követeit az Úr, hogy az örökkévalóságról beszéljenek. Jézus így szólt: “Ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Megengedheted-e, hogy inkább az élvezeteket válaszd, és lemondj az áldásokról? A világhoz kapcsolódó vágyak kielégítése nemcsak a te életedre és jellemedre gyakorol mélységesen rossz befolyást, hanem társaid életére is.ÜI 78.2

Ha mindazok, akik magukat Krisztus követőinek vallják, cselekedeteikben és gondolkodásukban is valóban azok volnának, akkor Krisztus lelkületével bírnának és hűséges munkatársai lennének Istennek. Ellenállnának a kísértésnek, hogy saját hajlamaikat kövessék, és megmutatnák, hogy a léha élvezetek nem csábítják őket s jobban érzik magukat a gyülekezetben, Krisztus társaságában. Az ilyen fiataloknak döntő befolyásuk volna másokra is, és követnék példájukat.ÜI 78.3

Minden szónál többet ér a tett. Azok, akik kedvelik a földi élvezeteket, nem értékelik az áldások bőségét, azt, hogy Isten népének összejövetelein részt vehetnek. Nem becsülik meg azt a kiváltságukat sem, hogy társaikat befolyásolhatják a jó követésére, abban a reményben, hogy az Úr Lelke megihleti szívüket. Ki megy velük a világi összejövetelekre? Jézus nincs velük, hogy áldását árassza rájuk. De annál hangosabb Sátán, hogy lelkivilágukból kiűzze az örök élet utáni vágyat. Legjobb alkalma kínálkozik, hogy megtévesszen, s a jót a rosszal összevegyítse.ÜI 78.4

A világias összejöveteleken való részvétel felkelti az izgalmak és a szórakozások utáni vágyat, s ez nagymértékben csökkenti az erkölcsi erőt. Akik kedvelik a világias élvezeteket, azok ugyan felölthetik a kegyesség látszatát, de nincs élő összeköttetésük Istennel. Hitük holt, lelkesedésük elpárolgott. Nem érzik felelősségüket, hogy alkalmas időben az élet igéjét szólják a Krisztust nem ismerő lelkekhez, és sürgessék őket, hogy őszintén ajánlják fel szívüket az Úrnak.ÜI 79.1