A tanító képesítése

Keressetek egy erős férfiút, hogy iskolátok igazgatója legyen, akinek elég fizikai ereje is van ahhoz, hogy alapos, fegyelmező munkát végezzen, aki képes kioktatni tanítványit a rendre, csinosságra és szorgalomra. Bármit csinálsz, végezz alapos munkát. Ha hűségesen tanítod az általános tárgyakat, tanítványaid közül többen közvetlenül is beléphetnek a munkába, mint könyvevangélisták és iratterjesztők. Nem szükséges, hogy minden munkás magasabb kiképzést szerezzen (CT 213-214).TGy 234.4

A tanítók kiválasztásánál legyünk nagyon elővigyázatosak, tudva, hogy ez éppen olyan ünnepélyes, komoly dolog, mint a lelkészi szolgálatra való kiválasztás. A kiválasztást bölcs emberek végezzék, akik képesek felismerni a jellemet, mert a legtehetségesebb személyekre van szük- ség, akik képesek befolyásolni a fiatalok lelkét és sikeresen viszik előre a munka különféle ágát, amelyeket tanítóinknak végezniük kell egyházi iskoláinkban. Ne helyezzetek a gyermekek fölé fiatal, tapasztalatlan tanítókat, akik nem bírnak vezetői képességgel, mert erőfeszítéseik zűrzavarhoz vezetnek (CT 174-175).TGy 234.5

Addig ne alkalmazzátok a tanítót, amíg vizsgálat és próba által nem győződtetek meg róla, hogy szereti Istent és fél attól, hogy megbántja Őt. Ha a tanítókat Isten tanítja, ha leckéjüket naponta megtanulják Krisztus iskolájában, akkor Krisztus lelkületében munkálkodnak. Krisztusért munkálkodnak és győzelmet aratnak, mert minden gyermek és ifjú becses szemeikben (FE 260).TGy 235.1

A tanító szokásait és alapelveit fontosabbnak kell tekintenünk, mint irodalmi képzettségét. Csak akkor gyakorolhat helyes befolyást, ha tökéletes önuralommal rendelkezik és szíve tele van tanítványai iránti szeretettel, ami meglátható tekintetén, szavain és cselekedetein (FE 19).TGy 235.2

A tanító mindig úgy viselkedjék, mint egy keresztény úriember. Legyen tanítványainak barátja és tanácsadója. Ha egész népünk tanítók, lelkészek, gyülekezeti tagok ápolnák a keresztényi udvariasság, előzékenység lelkületét, sokkal könyebben hozzáférnének az emberek szívéhez. Sokkal több embert vezetnének rá, hogy kutassák és elfogadják az igazságot. Midőn minden tanító megfeledkezik önmagáról, énjéről, és mély érdeklődést tanúsít tanítványainak sikere és előmenetele iránt, felismerve, hogy Isten tulajdonai és neki számot kell adnia lelkükre és jellemükre gyakorolt befolyásáról akkor olyan iskolák lesznek, amelyekben az angyalok is szívesen időznek (CT 93-94).TGy 235.3

Egyházi iskoláinknak olyan tanítókra van szükségük, akiknek magasztos erkölcsi tulajdonságaik vannak, akikben megbízhatnak, akik józanok a hitben, tapintatosak, türelmesek, Istennel járnak és a gonosznak a látszatától is őrizkednek.TGy 235.4

Gonoszságot cselekszünk, ha a fiatal gyermek fölé büszke és szeretetlen tanítót helyezünk. Ilyen tanító nagy kárt okoz a gyermekeknek, akiknek jelleme gyorsan fejlődik. Ha a tanítók nem rendelik alá magukat Istennek, s nem szeretik a gyermekeket, akik fölé helyezték őket, vagy ha részrehajlók azok iránt, akiket kedvelnek és közönyösséget nyilvánítanak ki azok iránt, akik kevésbé vonzók, vagy nyugtalanok és idegesek, ne alkalmazzák, mert munkájuk által lelkek vesznek el Krisztus számára.TGy 235.5

Olyan tanítók kellenek, különösen a gyermekek számára, akik nyugodtak, kedvesek, türelmet gyakorolnak minazok iránt, akiknek a legnagyobb szükségük van rá (CT 175-176).TGy 235.6

Ha a tanító nem ismeri fel az ima szükségét és nem alázza meg magát Isten előtt, akkor elveszti a nevelés lényegét (CT 231).TGy 235.7

A tanító fizikai rátermettségének fontossága alig becsülhető túl, mert minél jobb az egészsége, annál tökéletesebb a munkája. Elméje nem alkalmas a tiszta gondolkodásra és nem elég erős a cselekvésre, ha testi erejét elgyengíti a betegség. A szívet befolyásolja az elme, azonban ha testi erőtlenség miatt az elme elveszti erejét, akkor ugyanolyan mértékben elzárul a magasabbrendű érzések és indítékok csatornája is és a tanító kevésbé képes megkülönböztetni a jót a gonosztól. Ha rossz egészségi állapotának következtében szenved, akkor nem könnyű számára, hogy türelmes és vidám legyen és igazságosan cselekedjen (CT 177).TGy 236.1